2010. március 24., szerda

Az első laptopom

Nos, az most olyan, mint az Első olvasókönyvem, meg az Első iskolatáskám...

Nem most láttam laptopot életemben először, nem, dehogy! Csak eddig igazán nem kellett. Jó lett volna, persze, mert milyen remek dolog a kert mély csendjében, a hintaágyban olvasni az intimszférából kizárt külvilág zajló hireit... Vagy a múltkor is! Az egyik műholdas csatornánk csak nem akart megjelenni. Kimentünk hát az antennafarmra (ha már meredezik ott vagy 5-6 antenna, az már farm, nem?), ahol nemhogy még a madár is jár, de még a wifi-hullámok is elérnek. Felszkájpoltuk a Sanyit, pár ezer kilométerrel és időzónával nyugatabbra, a webkamerával rámutattunk az antennákra "na, hát ezek mik is?", s ő, mint alapos tudora kisebb-nagyobb égi tányérainknak, szépen elnavigált bennünket ahhoz, amelyik nekünk kellett.

Hát nem remek?

Csak én válogatós vagyok. Mert fejlesztek. Egyidejűleg fut pár szerver, egy-két virtuális gép, nyitva feltucatyi weblap, olykor valami zene, ja és kell egy táblázatkezelő, egy képlopó, a posta is jó, ha kéznél, meg mondjuk a Visual Studio. Nos, ez még egy asztali gépnek is feladja a leckét.

És szeretem, ha nemcsak nézek, de látok is. S hogyan lehet látni, jól látni egy 1366*768-as kicsiny lyukon át?

Megindult a keresgélés, sok olyan laptop volt, amely egy-egy kritériumnak megfelelt, de az összes kivánalom, még megfizethető árért, egy gépben, nos az csak nem akart összejönni.

Mignem ráleltem! Igaz, ebben is van némi kompromisszum, de most vagy várok a tökéletesre, vagy meglesz a gyors lehetőségem, hogy az Atatyrk reptérről skypon hazaszólok családomnak, ideje indulni a reptérre, másfél óra múlva Ferihegyen leszek.


"Kis üvegben hatalmas erő!" - mondja Erős Pista.

És semmi csili-vili: szolid, de elegáns, némileg formabontó külső (lehet, csak a 9 cellás aksi miatt van, a gép hátulja megemelkedik, mint egy mezei billentyűzet, amikor kihajtjuk a lábait). Bedőlve a marketingesek agymosó kampányainak, keresem a visszajelző lámpákat, ledeket, bármit, ami fénykavalkádot varázsol billentyűim köré.

Nincs.

Vagy nem leltem még meg? Nem látom, be van-e kapcsolva az antennám. Nem látom, le van-e nyomva a NumLock (ja... nincs is numerikus billentyűzet... az Fn-váltással sem!), nem tudom, ki van-e kapcsolva a tapipad, csak ha tapizom...

Szóval más laptopokon szocializálódva, most még hiányát vélem érezni a lámpáknak, de lehet, hogy bennem van a baj? Hogy a Wifi annyira alap, mint az áram? Végül is, egy konnektoron sincs - általában - egy led, hogy jelezze, áram van benne. Mert mindenki tudja, a konnektornak az a dolga, hogy legyen benne áram. Egy mai laptopnak az a dolga, hogy kapcsolatban legyen a hálózattal...

Lehet.

Szóval ismerkedünk...

Nincsenek megjegyzések: