Mi bajom a Linuxszal?

Ááá... nekem? Semmi...

Nem a szabad (szoftver) világban élek, de nem bányalóként nézek a világra sem. Így aztán nem csak Ubuntut bootoló pendriveom van, hanem egy teljes 50 gigás linuxos particióm is. Ritkán használom, de ott van, s ha hangulatom rávesz, abban gépezek. Mondjuk olyan sokat nem tudok tenni, mert nemigen ismerem, de netezni, beállításaival ismerkedni, filmet nézni - kihívás, de lehet.

Szeptemberben nézem - s látom - elszállt az idő, van frissebb változat. Hurrá, legalább kipróbálom az otthoni UPC-s Fiber Power 50 internetcsomagot, mire képes egy n-szabványú TP-Link wifi antennával.

Kipróbáltam... aztán jó hónapra búcsút is vettem Linuxumtól...

Az történt ugyanis, hogy szépen letöltötte, majd installálta a frissítást. És ezzel szépen kinyirta a wifi antennámat! Na, ha most nekem csak wifis hozzáférésem van és áhítom a szabadságot, annyira, hogy ablak sincs a wingwamomon (de kapu sem...), akkor mi is van? Van egy ingyenes szoftverem, amihez keríthetek egy óradíjas hozzáértőt, aki visszavarászolja nekem a wifi kártyámat, amely pedig minden további nélkül működött a korábbi verzióval.

2012-ben már más idők járnak? Nem kellene az ifjaknak tisztelniük az időseket? Vagy a szabad világ attól szabad, hogy kidobhatjuk a hároméves hardvereket, szabadon, következmények nélkül? Megtartva ezzel a Linux baráti körében azokat, akik évente hardvereket cserélnek, linuxszal fekszenek és azzal ébrednek?  És a magamfajta koca-felhasználókkal mi lesz?

Mondjuk, keresnek egy ethernet kábelvéget. Mondjuk, nekilátnak guglizni. Mondjuk elkezdenek ismerkedni a parancssorral. Elkezdenek parancsokat böngészni, bemagolni. Hű, de cool! a szép - mert nemhogy szép, nekem egyenes gyönyörű - napjaink ubuntu (alap) megjelenése, színei, ikonjai, karakterinek rajzolata mellett egy kis fekete parancsablakba fehér betűket pötyögni...

Ha az volt a fejlesztők célja, hogy hintsék a Linux-igét, rávéve a felhasználókat az OS lelkével való ismerkedésre, most éppen egy wifi kártya driverének eltávolításával majd újrainstallálásával, nos, akkor az sikerült.

De én magam szeretném meghatározni, mikor akarok a lélek mélyére nézni s mikor egyszerűen csak élvezni ezt a remek kis oprendszert.

Hadd kapjam meg a választás szabadságát!