2009. augusztus 14., péntek

S megy!

Minden óvó szó ellenére, kedvelve a kihívásokat, semmi clean install: upgrade a vistáról!

Eredmény?

Jó két óra a telepítés maga, mire használatba vehettem. Ezt megelőzően kicsit ki kellett egyelnem rendszerpartíciómat, mindenképpen 20 GB szabad helyet követelt magának a frissítés, nem adhattam alább. Aztán persze visszakaptam ezt, legalább szellőssebben vagyok.

Előtte egy kis kompatibilitási teszt, nagyjából elégedett volt azzal, amit talált, pár szoftos észrevétele volt csupán: Daemon Tools, VMWare Viewer, az ATI Catalyst Control Centerje meg az SQL Server 2008. Na, ez utóbbi tetszett a legkevésbé - még emlékszem, mennyire időtrabló annak telepítése s megfoltozása. A VMWare Workstation (mert mondanom se kell, Viewer-nek se híre, se hamva, csak a Workstation van fenn) sejtette, hogy nem örök-harag van közöttünk s felajánlotta, megtart minden beállítást, ha ismér összejönnénk.

Miután némileg kiegyeltem az észrevételeket (az SQL Servert csak azért sem!), egy újabb start. Megreklamálta ugyan a megmaradtakat (SQL Server meg a Catalyst), de ezúttal tovább ment, és tette a dolgát. S két óra után már használatba is vehettem!

Elkészülte után a Red Gate-eszközök szerettek volna nagyon újratelepülni, ezen szándékuknak el-sem-indulásukkal adtak nyomatékot, de az uninstall-install megoldotta ezt a problémát. Minden más, már amit lecsekkoltam, szépen fut. Sőt! A HL2-ben a gravity gun célkeresztje (s gondolom minden más fegyveré is, csak sajnos a mentéseknek lába kélt a frissítés során, így ismét a kezdetektől az Episode 1), ami a Vistában egy szép "[Q]" volt, ismét célkereszt alakú, ami ugye nem elhanyagolható öröm...

Windows 7-re kacsingatva

Megérkezett hát! Sok kellemetlen tapasztalatom után a Vistával - na nem nagy kellemetlenségek, csak örökösen összekutyult asztal, standby-ból egy képernyőre visszaszorítva, alapos megfontoltság például elinduláskor, meg ilyesmik - ideje volt, hogy az éles rendszerem is hetesedjen.

Mert nem ismeretlen, egy másik partición hónapok óta figyel, ki is építettem munkakörnyezetemet, s ment is már minden az RC óta: SQL Server 2008, Visual Studio 2008, Office 2007, pár Red Gate termék, virtuális gépek s minden egyéb, amitől egy feljesztő boldog lehet. S az utóbbi hetekben kezdtem fokozatosan átszokni rá, igaz, hangom nemigen hallották munkatársaim, ami egy kvázi távmunkásnál bizony nem szerencsés dolog: a Skype csak nem akarta, hogy engem is halljanak, pedig az én hangszóróim vígan zengtek, a mikrofonom is működőképes.

Szóval ment, eltekintve a nyitóképernyőtől meg a rablóhaltól, szép is, s kellően gyors is.

Egy dologgal azonban nem sikerült kiegyeznünk:

Két monitort használok, egy 17 és egy 22 colos LG-t. Ez előbbi DVI, míg az utóbbi HDMI csatolóval kapcsolódik a monitorkártyához. Ennek nem tudom, van-e jelentősége, de hát ez van.

Nos, ugye, távmunka ide vagy oda, azért olykor csak fel kell állni, egy kis levest, teát főzni, kiugrani füvet nyírni, macskát simogatni, s ilyenkor a gép magára marad. Egy ideig még reménykedve vár, aztán beleun s elmegy pihenni. Én meg jövök, vissza, megbököm az egeret, indul is: csak szunyókált.

Igen ám! Időközben a 22 colos monitor átvált az optimális és nekem tetsző frekvenciáról, ami a 60 Hz, 59-re, 1920*1080-es felbontás mellett. Ettől csúnya is lesz, nehezen olvasható, s lesz neki egy szép kis keret körben vagy három centi vastagon.

Elméletileg nagy gond nincs, képernyőbeállítások, felbontás, Advanced Settings, Screen Refresh Rate visza 60 Hz-re. De nem! Nem és nem hajlandó a standby után visszaállni a kívánt frissítési frekvenciára! Ami segít: újraindítás.

Vajon mitől lehet ez? Driver? Nem egyszerűen ugyan, de az mindig a legutolsó. DirectX? Uptodate. Még csak RC? Sajnos ez utóbbi sem: az RTM ugyanezt produkálja.

Lehet, hogy ezzel a kis bogárral igyekszik az ms (vagy az amd-ati) ösztönözni az informatikusokat a minél rövidebb munkaközi pihenőkre?